Bougainvillea locsolása – tévhitek és valóság

Ez az egyik legmegosztóbb dolog a papírvirág tartók között. Elmagyarázom, hogy miből fakad, hogy egymásnak ellentmondó tanácsok jelennek meg ebben a témában.

Hogyan kell locsolni a bougainvilleát?

Abban az alaptételben minden profi egyetért, hogy minél hidegebb az idő, annál kevésbé tolerálja a túlöntözést. A nézetkülönbség a meleg, száraz körülmények közötti vízigény fokozódása miatt van. Ezért én külön kezelem a hideg tavaszi-őszi időszakot a nyári hőségtől. Míg mások összemossák a kettőt, hibásan.

A Bougainvillea locsolása – tévhitek és valóság.

Hidegebb időszakban

Kerülni kell, hogy az alátétben megálljon a víz, mert ez gyökérrothadást okozhat. Ilyenkor javasolt a mértékletes öntözés, esős időben az alátét elhagyása.

Nyári melegben

Főleg 30 fok felett viszont nagy a vízigénye. A leanderhez tudnám hasonlítani. Sokat párologtat, és ezért sok vízre van szüksége. Ebben az időszakban a közeg kiszáradása okozhatja a legnagyobb bajt. Kiszáradt tőzeges közeget nem lehet egy sima öntözéssel helyrehozni, főleg alátét nélkül, mert átszalad rajta a víz. Javaslom az alátétet ilyen időszakra. Nem baj, ha megáll alatta a víz. Amit nem tud felszívni egy órán belül, azt esetleg ki lehet önteni alóla.

Egy murvafürt növény kókadással jelzi, ha nem jut elég vízhez. Főleg nyáron, erősebb hőhullám idején, tűző napsütésben. Ilyenkor a kipárologtatás annyira intenzív lehet, hogy nem tud annyi vizet felszívni, amennyire szüksége lenne.

Vigyázat! A gyökérrothadásnak is lehet hasonló kókadásos tünete, de az nyáron, 30 fokban nem lehetséges.

Ilyenkor nem lehet túllocsolni. Esetleg ha egy hétig esne rá az eső… de mikor volt ilyen nálunk utoljára?

Tévhit, hogy délben tilos locsolni!

Egy köztudatba beívódott hibás közhelyet kell megcáfolnom. Amely szerint a déli hőségben adagolt vízben megfő a növény. Ez egy nagy butaság. A valóság pont az ellenkezője. A nedvesebb felület ugyanis többet párologtat, a párolgás pedig hőelvonást okoz.

Egyszerű példa, ha kijössz a vízből, elkezdesz vacogni.

A bougainvillea növény tudja hűteni magát

A murvafürt nem véletlenül fokozza nagy melegben a párologtatást. Ugyanis ezzel hűti magát. Ezért olyan ellenálló a hőséggel szemben. Zseniális a technikája. A hűtőgép ugyanezen a működési elven alapul. Meg az ember is.

Tehát nyugodtan adjunk neki bőségesen vizet a hőségben, hogy tudjon hűsölni!

Persze ne a lombra, mert akkor tényleg megég.

Utánanéztem ennek az állításomnak, a hűtéssel kapcsolatban. A tudomány visszaigazolja, hogy a növény azért szív fel több vizet a hőségben, hogy hűteni tudja magát.

Most hozzáteszem azt a kiegészítést, amit viszont minden profi kertésznek is figyelmébe ajánlok, ezt én is most tudtam meg:

„A fotoszintézist leállítja a növény ilyen hőmérsékleti tartományban, és a hűtésre összpontosít. Víz hiányában pedig feléli saját tartalékait, ami károsodást idézhet elő a növény fejlődésében.”

Ez az idézet nem az én tudásom gyümölcse, de pontosan beleillik az én levezetésembe, miszerint aki hőségben szikkasztja a murvafürtöt, az kínzásnak veti alá, mert megfosztja a hűtési rendszerétől, és ezzel többet árt neki, mint amennyi hasznot remél tőle.

Van még egy görcsös beidegződés, amit kezdőknek semmi esetre sem ajánlok. Azt javasolják a legjobb bougainvillea tartók, hogy „Alulméretezett cserépben, kevés vízzel lehet szép bougainvilleát nevelni”. Ha rám hallgattok, ezt ne próbálgassátok, mert a nyári időszak legmelegebb szakaszán visszafordíthatatlan károkat lehet vele előidézni virágtömeg helyett. Pontosan a fentebb leírt törvényszerűségek miatt. Órák alatt elpárologtatja ilyen körülmények között a fellelhető vizet, és ha nincs utánpótlás, a következmény a ti károtok lesz.

Hobbikertben lehet tartani bougainvilleát?

Hobbikertben, ahová hétvégente jársz ki pihenni, ne tarts bougainvilleát! Nyári melegben minimum két naponta locsolni kell! Nem fogja kibírni víz nélkül a hosszú szüneteket.

Ha nyaralni mész

Hogy lehet átvészelni a hosszabb távolmaradásokat, ha nincs aki átvállalja a locsolást?

Árnyékba lehet tenni, ami csökkenti a kipárolgást! A csöpögtető megoldások nagyon profi módszerek, de nem gondolom, hogy ezzel mindenki bíbelődne. Szóval egy erősebb beöntözés és árnyék segít. Nem túl jó kombó, de én is így csinálom.

A bougainvillea locsolása nem ördöngös dolog

Bougainvillea csemete még párát adó palack alatt

Virágos kifejlett példány színváltással

Bougainvillea locsolása teleltetés során

Itt vannak a legnagyobb nézetkülönbségek. A kertészetek üvegházi 80 %-os páratartalommal bíró hűvös klímájú teleltetési körülményekben tartják a növényeket. Tanácsaikat rávetítik a panel lakásban, száraz – meleg körülmények között tartott bougainvilleákra, ami nem helyes.

Az alábbi képeken teleltetés során kiszáradt közeg okozta fonnyadás látható. A szakértők többsége ezt elképzelhetetlennek tartja. bármikor ilyet mutattok, azt fogják mondani, hogy túllocsoltad.

Ne hallgassatok senkire! Emeljétek meg a cserepet (én is ezt teszem)! Ha nagyon könnyű, akkor kiszáradás. Ha nehéz, akkor túlöntözés. Ez ilyen egyszerű.

Kiszáradóban lévő bougainvillea csemete, januárban. Ez még nem a vég. Innen még felépül, ha vízhez jut.

Pedig palack is volt rajta, de kevés volt a víztartalom. Télen is fontos a locsolás.

Üvegházban, télikertben

Ez a profik sajátja. Hideg van, pára van. Fűtésen spórolni kell, mert drága a gáz meg a villany. 10 fok, vagy kicsit feljebb. Kell locsolni? Dehogy! Ekkora párában szinte egyáltalán nem használ vizet a közegből. Azt gondolom tudod, hogy a levelein keresztül is fel tudja venni a vizet. Itt aztán kánaán van neki locsolás nélkül is. Havonta egyszer, keveset. Sötét pincében szintén. Mert ott meg nem lesz levél rajta. Ha nincs levél, nincs felszívás sem.

Panellakásban, házban.

Most jön az, ami ránk vonatkozik. Szét kell választani az üvegházi tartástól.

Tehát adott nekünk egy száraz, 30%-os páratartalmú, melegnek mondható környezetünk.

Ugyanolyan mennyiségű lombozat esetén ötszörös a különbség!!! vízszükségletben a lakás kontra télikert viszonylatban. Ezt is tapasztalatból mondom, nem erőltetném egyébként, ha nem lennék biztos benne.

Decemberben hetente kb. 2 dl vizet használok el növényenként. Február végén már fél litert. Hetente. Ha nem így tenném, kiszáradnának. Északi ablakban kicsit kevesebbet. A többség déli ablakban van. Az enyémek félig lombosak januárban. 15-19 fok hőmérsékleten.

Óriási különbséget jelent a levegő szárazsága. Azt tudjátok ugye, hogy Görögországban kéthavonta esik három csepp eső, a bougainvilleák pedig köszönik szépen, jól vannak. De csak a tengerparton! A levegő páratartalmából veszik fel a vizet. Bent az ország közepén nem tartják őket, mert nem győznék locsolni. Vagy mert a tengerparton élők úgy tanítják nekik, hogy nem kell locsolni a bougainvilleát. Nem tudom értitek-e, hogy mire célzok ezzel?

Éghajlat szempontjából a görög tengerpart az üvegházzal van paritásban, a szárazföld belseje pedig a lakások levegőjével. Locsolni kell, mert nincs pára a légtérben! De a kertészek azt mondják, hogy „Ne locsold, mert kirohad!” Aztán amikor megmutatod a lehullott sárga leveleket a kopaszodó növényeden, azt fogják mondani, hogy „Túllocsoltad.” Pedig tényleg csak pár csepp vizet adtál nekik egész télen, ahogy tanácsolták. Ez egy tipikus 22-es csapdája történet. Nem mese. Sajnos visszatérő jelenség. Hiába mondom a magamét.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy számolatlanul kell áztatni télen a földjét! Hagyni kell megszáradni a tetejét! Érezni kell, hogy mennyi időnként fogy el a közegből a folyadék. Ha nem érzed, meg kell emelni a cserepet. Ha nagyon könnyű, akkor elkéstél kicsit, de ha szerencséd van, nem lett még baja. Középnedves legyen! Nekem sokszor úgy sikerül, hogy megáll a víz alattuk. Ez tilos lenne egyébként, de nincs időm eltüntetni a felesleget. Még így sem rohadnak ki. Viszont veszteségem akkor adódik, amikor a csemeték közül valamelyik kimarad egy locsolásból. Ha látom, hogy rosszul néz ki, mindig megemelem, és tudom, hogy mi a baja. Nem húzta ki a következő locsolásig.

Nagyon fontos a levélmennyiség mértéke, mert a párologtató felület növekedésével növekszik a folyadékpótlás szükségessége. Ha a föld teteje száraz, akkor már általában az egész közeg száradóban van. A gyökerek néha hamarabb kiszívják alulról a vizet, mint ahogy a felszínen a föld kipárolog. Általában egyszerre szárad a teteje az alsó rétegekkel, ha van levélzet.

Ha nincs levél, az más szituáció. Ott vigyázni kell, mert alul megállhat a víz, és az nem szerencsés, ha mindig kap vizet, amikor a teteje szárad. Meg kell emelni ezt a cserepet! A súlya mondja meg pontosan, hogy kell-e víz neki.

Kaspó használható?

Nem!! A kaspóban nem lehet tudni, hogy éppen áll- e a víz alatta, vagy nem. Ez általában pangó vizet eredményezhet, ami a bougainvillea gyökérzetének károsodását okozhatja.

Haladóknak javaslom következő olvasásra a régen várt gyökereztető leírást, Szlovi Bougainvillea módra.

Aki viszont kedvet kapott több információ beszerzésére, videók nézésére, kérem látogasson el a Facebook odalamra!