Bougainvillea szaporítása

A bougainvillea (murvafürt) szaporításának legegyszerűbb módja a dugványozás.

A murvafürt szaporításával foglalkozó kertészetek mind a dugványozás technikáját alkalmazzák, de mindenhol más-más titkos fogásokkal gazdagítják a régi, jól bevált módszereiket. Nehéz rávenni egy kertészt, hogy mesélje el, hogy csinálja, amiből él. Nekem sem mondták el, persze nem is kérdeztem tőlük, tapintatból. Ahogy én szaporítok, az fórumos okosságok, és saját próbálkozások eredménye.

Kíváncsi vagy, hogy mi a módszere egy tapasztalt bougainvillea termesztőnek?

Az én módszerem a dugványozásra

Leírom, hogy én hogy csinálom, de ez nem azt jelenti, hogy így kell, vagy hogy ez a legjobb módszer. Fontos azt is látni, hogy én a házilag történő szaporítást mutatom meg, amivel ti is próbálkoztok. Üvegházban kicsit más a légkör és a lehetőség. Lehet, hogy ha egy kertész olvassa ezt, jókat mosolyog majd rajta. Sebaj, így is lehet, ezért még nem kell üvegházat építenünk.

Kell egy műanyag 2dl-es pohár, benne prémium virágföld. Az ágat ültetés előtt felszívódó gombaölős löttybe mártom. Utána kap egy gyökereztetőporos panírozást. Oyan ez, mint a konyhában. Végül beleteszem az edénybe, és fedőt teszek rá.

Komolyra fordítva: az ágat beledugom a közegbe. Ha mozog benne, az nem jó. Stabilan álljon! Kicsit lenyomom a tetejét a földnek. Az ág ne legyen fiatal hajtásvég, mert az elrohad. Lehet zöld is, de kemény legyen, fásodó! Ne legyen túl vastag és fás!

Ha beledugtam a földbe, sürgősen keríteni kell neki valami párafogó fedelet. Erről jut eszembe, most máris kitárgyalhatjuk az egyik legnagyobb hibát. Tipikus. Aki magára ismer majd, tagadja le, és szokjon le róla! Ezt levezetem, mert sokan itt rontják el.

Levágja Rezső az ágakat. Gyönyörködik hosszan a szép virágokban és levelekben. Jobbik esetben beleteszi egy pohár vízbe, és töltögeti a poharakat földdel, órák hosszat elbíbelődve. Rosszabbik esetben ott hevernek az ágak levelestül egymás hegyén-hátán. Van, aki így postázza is őket. Közben ketyeg az óra. És megy kifelé az élet a dugványból. Miért? Mert párologtat. Ez ugyanaz, mint amit a kókadásról írtam a locsolás témában. Itt nincs is gyökér, de van levél és kipárolgás. Mi jön ebből? Kókadás. Egy ág kileheli az életét, mire esélyt kap Rezsőtől, hogy kigyökerezzen.

Megoldás, ahogy ígértem, mindig van. Levágom az ágat. Feldarabolom méretre. Egyszer kiváncsiságból lemértem, ami nálam a legjobban bevált. 13 cm volt. Leszedegetem a leveleket minél hamarabb. Csak egy maradhat, mint a Hegylakóban. Azt is befelezem, ha nagyobbacska.

Jobb, ha van rajta levél, ezt leteszteltem. Persze, hogy jobb, hiszen tud vele azonnal fotoszintetizálni. Viszont párologtat is, ami akkor veszélyes, ha ezt elég nagy mennyiségben teszi. Akkor teheti ezt meg, ha nem adok magas páratartalmat az ágnak lemetszésétől kezdve a kigyökerezéséig.

Beleteszem egy pohár gombaölős-gyökereztetőporos vízbe őket, és zárt edénybe rakom, ahol már pára is van. Kicsit hagyom, hogy megszívják az oldatot.

Minden azon múlik, hogyan tudok spórolni a bougainvillea dugvány vízkészletével.

Közben előkészítem a poharakat, és mehet a buli. Ez a takarékosság mindvégig kell, amíg nem lesz olyan a kis növényke, hogy párafogó fedél nélkül is elviselje a szabad levegő szárazabb körülményeit, ahol javában gyakorolhatja a párologtatási képességeit. Ebben ő nagyon jó, és itt csúszik el minden, ha erről megfeledkezik valaki.

A közegbe került dugványt a legegyszerűbben egy félbevágott fél literes pet palackkal, vagy nejlon zacskóval lehet lezárni. Én amióta többet is rakok, műanyag átlátszó tároló dobozokat használok. Tökéletesen működnek, van többféle méretben, könnyen beszerezhetőek.

Nem szellőztetem naponta 10-30-120 percig!!! mint Rezső. Kész, itt már el is bukta a lehetőségét, hogy egy gyökértelen, leveles ág ezt átvészelje. Többet árt, mint használ. Ő azt mondja, azért kell, hogy ne penészesedjen be. Én azt mondom, ha van benne penész, ettől nem fog elmúlni, de a kipárologtatás nagyon nem kedvez nekik, mondhatnám végzetes lehet.

Penész

Ha már szóba került, akkor erről is ejtek pár szót, mert itt is vannak tévhitek, és rossz reakciók.

Először is, tisztázni kell, hogy nem a penész öli meg a dugványt, hanem a dugvány elhalt részein telepszik meg a penész. Fontos különbség! Nem a penész ellen kell harcolni, például gyakori, hosszú szellőztetéssel. Ezzel nem lehet megszüntetni a gombák jelenlétét, sőt! Ezt levezetem. Ráértek?

A kipárologtatásról sokat írtam már, és nem véletlenül. A dobozban a páratartalom kb. 80 %-os. Ha levesszük a tetőt két órára, az elég is lehet egy gyökérrel még nem rendelkező, leveles dugványnak a kipárologtatására. Kevesebb idő is bőven elég. 40%-ra esik ilyenkor vissza a levegő víztartalma a dobozban. Ha nem ebben vannak, hanem egyesével, az még rosszabb, kb. 30 %-ra csökken azonnal. Mi történik ilyenkor? Fokozódik a levél párologtatása. Gyakorlatilag megöljük így a dugványt, és akkor jó tápanyaga lesz hamarosan a penésznek. Nem véletlen, hogy azok szellőztetnek penész ellen, akik gyakorlatilag termelik azt. És ahelyett, hogy fogyna, egyre több lesz. Mit tesznek ez ellen? Még többet szellőztetnek.

Mi a növény számára az optimális levegőztetés? Úgy kell folyamatosan biztosítani a friss levegőt, hogy a páratartalom ne csökkenjen le drasztikusan. Hogy lehet ezt megoldani? Saját módszerem az, hogy a doboz tetején két nyílást fúrok. Ezeken keresztül kap folyamatosan szén-dioxidot. Mindig akkora nyílást kell hagyni a tárolókon, palackokon, ami az adott csemete méretéhez igazodik. Tehát minél fejlettebb egy csemete, annál nagyobb lyuk az optimális a fejlődéséhez. Ha elsietjük a lyuk méretét és nagyobbra vágjuk a kelleténél, lekókad a csemete, lehullik a levél. Ezért jobb inkább óvatosan adagolni a száraz kinti levegőt.

Most weboldalt szerkesztek és parkettázok, és elfoglalt vagyok. Ez persze magánügy. Csak azért írom le, mert másfél hete nem néztem meg a dugványaimat. Egyáltalán. Ha lesz időm, azért nyitom majd ki a dobozokat, hogy a lehullott leveleket összeszedjem belőlük, és eltávolítsam az elhalt ágakat. Persze ennél azért illene gyakrabban tisztogatni a tárolókat. Ilyenkor január elején belefér ez is, mert lelassul, sőt megáll a fejlődésük, és vegetálnak februárig. Persze nem mindegyik bírja ki addig.

A penész működéséről egy érdekes tapasztalat: A fölső rügy csupa penész, az alatta lévő rügyből pedig életerős hajtás indul ki. Ha látok ilyet, lefotózom majd nektek. A tanítás szerint ilyen nincs, mert a penész ha megtelepszik, végigterjed a növényen.

Ez pont nem igaz! A penész azon a dugványon halad végig, amelyik elhal teljesen. Előbb a fölső rügy, vagy ágvég hal el. Ezt le szoktam törölni- a rügyet lemorzsolom. Lejjebb még kihajthat, ha él az ág. Ha a legalsó rügy is olyan lesz, akkor vége.

Visszatérek arra a végén, hogy miről lehet felismerni, hogy elhalt az ág teljesen. Most oda kanyarodok vissza, hogy a pára és a párologtatás visszatartása mellett mi még a legfontosabb a gyökereztetés sikeréhez.

A másik legfontosabb dolog a hőfok.

Az optimális a 27 fok lenne a dobozban. 24-30 fok között még jó. Lefelé ezen kívül is van élet, de lassul a folyamat. Felfelé hőguta kezdődik. A napocska, ha belesüt, az fokozza a kipárologtatást, és felhevíti a dobozt, az duplán sokk neki. Tehát mellőzni kellene.

Beszúrok ide egy aranyszabályt. A hőfok minél magasabb, annál erősebb a kipárologtatás, viszont annál gyorsabb a gyökérképződés is. 27 foknál a legjobb az egyensúly. Az szokta nálam a leggyorsabb sikert adni.

A közeg középnedves legyen, ne tocsogjon!

Ha megjelennek a gyökerek, és új leveleket hoz az ág, át lehet ültetni cserépbe, de palackot vagy zacsit kell rátenni. Egy hétig zártan, utána kupak nélküli palackkal. Ennyi.