Bougainvillea locsolása – tévhitek és valóság
Ez az egyik legmegosztóbb dolog a papírvirág tartók között. Elmagyarázom, hogy miből fakad, hogy egymásnak ellentmondó tanácsok jelennek meg ebben a témában.
Hogyan kell locsolni a bougainvilleát?
Bougainvillea locsolása teleltetés során
Itt vannak a legnagyobb nézetkülönbségek. A kertészetek üvegházi 80 %-os páratartalommal bíró hűvös klímájú teleltetési körülményekben tartják a növényeket. Tanácsaikat rávetítik a panel lakásban, száraz – meleg körülmények között tartott bougainvilleákra, ami nem helyes.
Az alábbi képeken teleltetés során kiszáradt közeg okozta fonnyadás látható. A szakértők többsége ezt elképzelhetetlennek tartja. bármikor ilyet mutattok, azt fogják mondani, hogy túllocsoltad.
Ne hallgassatok senkire! Emeljétek meg a cserepet (én is ezt teszem)! Ha nagyon könnyű, akkor kiszáradás. Ha nehéz, akkor túlöntözés. Ez ilyen egyszerű.
Üvegházban, télikertben
Ez a profik sajátja. Hideg van, pára van. Fűtésen spórolni kell, mert drága a gáz meg a villany. 10 fok, vagy kicsit feljebb. Kell locsolni? Dehogy! Ekkora párában szinte egyáltalán nem használ vizet a közegből. Azt gondolom tudod, hogy a levelein keresztül is fel tudja venni a vizet. Itt aztán kánaán van neki locsolás nélkül is. Havonta egyszer, keveset. Sötét pincében szintén. Mert ott meg nem lesz levél rajta. Ha nincs levél, nincs felszívás sem.
Panellakásban, házban.
Most jön az, ami ránk vonatkozik. Szét kell választani az üvegházi tartástól.
Tehát adott nekünk egy száraz, 30%-os páratartalmú, melegnek mondható környezetünk.
Ugyanolyan mennyiségű lombozat esetén ötszörös a különbség!!! vízszükségletben a lakás kontra télikert viszonylatban. Ezt is tapasztalatból mondom, nem erőltetném egyébként, ha nem lennék biztos benne.
Decemberben hetente kb. 2 dl vizet használok el növényenként. Február végén már fél litert. Hetente. Ha nem így tenném, kiszáradnának. Északi ablakban kicsit kevesebbet. A többség déli ablakban van. Az enyémek félig lombosak januárban. 15-19 fok hőmérsékleten.
Óriási különbséget jelent a levegő szárazsága. Azt tudjátok ugye, hogy Görögországban kéthavonta esik három csepp eső, a bougainvilleák pedig köszönik szépen, jól vannak. De csak a tengerparton! A levegő páratartalmából veszik fel a vizet. Bent az ország közepén nem tartják őket, mert nem győznék locsolni. Vagy mert a tengerparton élők úgy tanítják nekik, hogy nem kell locsolni a bougainvilleát. Nem tudom értitek-e, hogy mire célzok ezzel?
Éghajlat szempontjából a görög tengerpart az üvegházzal van paritásban, a szárazföld belseje pedig a lakások levegőjével. Locsolni kell, mert nincs pára a légtérben! De a kertészek azt mondják, hogy „Ne locsold, mert kirohad!” Aztán amikor megmutatod a lehullott sárga leveleket a kopaszodó növényeden, azt fogják mondani, hogy „Túllocsoltad.” Pedig tényleg csak pár csepp vizet adtál nekik egész télen, ahogy tanácsolták. Ez egy tipikus 22-es csapdája történet. Nem mese. Sajnos visszatérő jelenség. Hiába mondom a magamét.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy számolatlanul kell áztatni télen a földjét! Hagyni kell megszáradni a tetejét! Érezni kell, hogy mennyi időnként fogy el a közegből a folyadék. Ha nem érzed, meg kell emelni a cserepet. Ha nagyon könnyű, akkor elkéstél kicsit, de ha szerencséd van, nem lett még baja. Középnedves legyen! Nekem sokszor úgy sikerül, hogy megáll a víz alattuk. Ez tilos lenne egyébként, de nincs időm eltüntetni a felesleget. Még így sem rohadnak ki. Viszont veszteségem akkor adódik, amikor a csemeték közül valamelyik kimarad egy locsolásból. Ha látom, hogy rosszul néz ki, mindig megemelem, és tudom, hogy mi a baja. Nem húzta ki a következő locsolásig.
Nagyon fontos a levélmennyiség mértéke, mert a párologtató felület növekedésével növekszik a folyadékpótlás szükségessége. Ha a föld teteje száraz, akkor már általában az egész közeg száradóban van. A gyökerek néha hamarabb kiszívják alulról a vizet, mint ahogy a felszínen a föld kipárolog. Általában egyszerre szárad a teteje az alsó rétegekkel, ha van levélzet.
Ha nincs levél, az más szituáció. Ott vigyázni kell, mert alul megállhat a víz, és az nem szerencsés, ha mindig kap vizet, amikor a teteje szárad. Meg kell emelni ezt a cserepet! A súlya mondja meg pontosan, hogy kell-e víz neki.
Kaspó használható?
Nem!! A kaspóban nem lehet tudni, hogy éppen áll- e a víz alatta, vagy nem. Ez általában pangó vizet eredményezhet, ami a bougainvillea gyökérzetének károsodását okozhatja.
Haladóknak javaslom következő olvasásra a régen várt gyökereztető leírást, Szlovi Bougainvillea módra.
Aki viszont kedvet kapott több információ beszerzésére, videók nézésére, kérem látogasson el a Facebook odalamra!





